Könyvtáros

Az amerikai Robert Anthony Salvatore a maga (fantasy) műfajában kitűnő író. Először a Forgotten Realms által ihletett videojátékok történeteinek megírásával szerzett nevet magának, leginkább a 14-20 éves korosztály körében. Majd később aztán a történetének hőse önálló életre kelt, és Drizzt Do'Urden a sötételfek renegátja számos, magyarul is megjelent könyv főhőse lett. A húsznál is több kötet általában hármasával alkot trilógiákat, de A kristályszilánk szolgája valójában nem része egyik sorozatnak sem. A regény cselekménye inkább párhuzamos azokkal, így önmagában is élvezhető. A küzdelmekkel és fondorlattal tarkított történet már attól is izgalmas szerintem, hogy az író mindig több szemszögből mutatja be az eseményeket. Végül még egy sárkány nézőpontjából is megfigyelhetjük a világot, ami azért nem semmi. Kár viszont, hogy igen-igen sok volt a gépelési hiba. Ez mondjuk nem az író, hanem a lektor hibája, és rossz pont a Szukits kiadónak. De azért ezúttal is kiemelném a legjobb gondolatokat. Az elsőt "Reménykedj, hogy én nem abba a pokolba kerülök majd, ahova te" - Entreri, a bérgyilkos mondja ellensége holttestének. A másodikat pedig Dwahvel, egy kocsmáros félszerzet tanácsolja Entrerinek: "Semmi sem fáj jobban egy hazugnak, mint amikor ellenfelei igazságot csinálnak a hazugságaiból." Milyen igaz.

Ebben a Hamilton lányban egy politikus veszett el. De most tényleg. Ha éppen nem azzal köti le az ember figyelmét, hogy szaftos kis szexjeleneteket ír, akkor is tud annyi tartalmas párbeszédet összehozni a hatalmi játszmákról, ami lebilincsel a két-háromszáz oldalon keresztül.

Könyvsorozatának ebben a részében Anita Blake (mellesleg nekromanta és vámpírhóhér) családi látogatásra utazik Jasonnal, alkalmi szeretőjével aki egyben Jean-Claudenak, a város vámpírurának tulajdona is, hogy meggyőzze Jason szüleit: a fiú nem homokos. A küldetés természetesen sikerrel jár, de a bonyodalmak szokás szerint nem kerülik el Anitát.

A Jasonhöz megszólalásig hasonlító aranyifjú, Keith lesz a fő problémaforrás, akinek egy másik vámpírúr feleségére támad gusztusa. Ízlésficamáért Jasont veszi elő a bosszúra éhes felszarvazott férj, és verőlegényei. Hogy a történet kerek legyen, ráadásul Ká anyu, minden vámpírok öreganyja is színre lép, megbuherálva Anita agyát, felszítva benne az adeurt, a féktelen kéjvágyat. A hihetetlenül pörgős történet nem csak hogy szórakoztató, de magvas gondolatokat is tartalmaz. Közülük is a kedvencem:

"A szerelmet, amilyennek én élem meg, leginkább egy csészéhez tudnám hasonlítani. Lassacskán telik meg, cseppről cseppre, de a vége felé az ember már látja, hogy a folyadék egészen a peremig ér, és elég egyetlen apró cseppecske, és a felszín megtörik, kibuggyan a csésze tartalma, áttöri a határokat [...] És most is látom, hogy már csak miniatűr cseppek kérdése, és a barátság végképp szerelembe fordul. "


A sorozat tagjai:

• 1993 Guilty Pleasures (2003 Bűnös Vágyak)
• 1994 The Laughing Corpse ( 2003 A Nevető Holttest)
• 1995 Circus of the Damned (2004 A Kárhozottak Cirkusza)
• 1996 The Lunatic Cafe (2004 Telihold Kávézó)
• 1996 Bloody Bones (2004 Véres Csontok)
• 1997 The Killing Dance (2005 Gyilkos Tánc)
• 1998 Burnt Offerings (2005 Égő Áldozatok)
• 1998 Blue Moon (2005 Sápadt Hold)
• 1999 A lány akit elbűvölt a halál
  
• 2000 Obsidian Butterfly (2006 Obszidián Pillangó)
• 2001 Narcissus in Chains (2006 Leláncolt Nárcisszusz I-II.)
• 2003 Cerulean Sins (2007 Égkék Bűnök)
• 2004 Incubus Dreams (2007 Lidérces Álmok I-II.)
• 2006 Micah (kiadatlan)
• 2006 Danse Macabre (2008 Haláltánc)
• 2007 The Harlequin (2009 A Harlekin)
• 2008 Blood Noir ( 2010 Fekete Vér)
• 2009 Skin Trade (2011 Fogat fogért)

Az angolul semmitmondóan egyszerűen csak notebook-nak keresztelt könyv egy igazi sírósan-szerelmes könnyekig megható történet. Igen, filmet is csináltak belőle. Igen, nagyon jó adaptáció, sőt. Bizonyos szempontból jobb, mint a könyv, mert többet is elmesél. De attól még mi miért ne olvashatnánk el? Főleg mivel olyan erkölcsi dilemmát dolgoz fel, amivel szinte mindenki legalább egyszer szembe kerül az életben. Kapcsolatainkban megelégedjünk-e a langyos vízzel, vagy kell a lángoló szerelem? Vajon elég-e az, ha akit választunk, egyszerűen csak jó ember? Allie, a gazdag családból származó úrilány is ezen vívódik, amikor eljön az esküvő ideje. Kételyei visszaviszik régi szerelméhez, ahol rátalál a válaszra. "She had convicted herself long ago that passion wasn't necessary to be fulfilled in a relationship, even with a person she intended to marry. Passion would fade in time, and things like companionship and compatibility would take its place. But now, she questioned this basic assumption." - így hangzanak a könyvben az író szavai, amit valahogy a következőképp lehetne visszaadni: A lány már régen meggyőzte magát, hogy a szenvedély nem szükséges egy kapcsolatban, még olyan személy esetében sem, akihez férjhez szándékozik menni. A szenvedély elmúlhat idővel, és bajtársiasság, összeszokás veszi át a helyét. De a lány most mégis megkérdőjelezte ezt az alapelvet.

Ha valakit mégis a film érdekelne jobban, íme egy kis ízelítő.