Blogger Template by Blogcrowds.

Michael Koryta: Az éj leple alatt

"Hét év telt el azóta, hogy Frank Temple megtudta az apjáról, egy rendőrbíróról, hogy titokban bérgyilkosként dolgozott, és kettős életének öngyilkossággal vetett véget, hogy elkerülje a börtönt. Amikor Frank meghallja, hogy Devin Matteson, aki belerángatta az apját a gyilkos játékba, visszatér a régi találkozóhelyre, elhatározza, hogy kiegyenlíti a számlát."

A fenti fülszöveg alapján ez akár egy kivételesen izgalmas, sodró lendületű krimi is lehetne. De ezt a látszatot csak az első tíz oldalon sikerül fenntartani. Attól kezdve sajnos csupa bevett fordulat, lásd sanyarú gyerekkor, erkölcsi dilemma, csinos nő és háborús veterán ez a könyv. Ráadásul a cím köszönőviszonyban sincs a sztorival.

A fent említett Frank Temple egy Tomahawk nevű kisváros felé tart. Annak közelében meglát egy floridai rendszámú autót, és mivel azt hiszi, hogy rábukkant a célpontra, rommá töri a kocsi hátulját. De kiderül, hogy nem Devin, hanem egy vén jampi vezette a Lexust. A jampi kiszáll, majd gyanúsan elkerüli, hogy kihívják a rendőrséget, végül kápében állja a cechet.

Az autókat egy műhelybe vontatják, aminek egy nő a tulaja. A talpig emancipált manager-csajt Norának hívják, és hamarosan felbukkan valaki, aki meg akarja ölni. Frank menti meg. Egy elhagyatott tóparti faházba viszi, de nem fekszenek le, mert az írónak időközben eszébe jut, hogy az más műfaj. Inkább bevesz a képbe egy veterán vietnámi katonát - aki természetesen Frank apjának bajtársa -, valamint egy lelkiismeret furdalástól gyötört FBI ügynököt, aki segíteni akar Franknek.

Végül előkerül a vágyva vágyott célpont, Devin Matteson is, de három golyóval a testében, és igen ramaty állapotban. Ez tönkre vágja a bosszúról szövögetett elképzeléseket. Viszont Matteson gorillái megkavarják a történetet, ami így annyi sablont vonultat fel, amennyi elég volna egy csapat Miami helyszínelőkre kiéhezett sorozatfüggő teljes napi adagjának fedezésére. Összességében elmondhatom, hogy ez így egy nem túl rossz, csak épp átlagosan banális írás. Sokkal jobb is lehetett volna, ha az író megmarad az alapötletnél.

0 megjegyzés:

Újabb bejegyzés Régebbi bejegyzés Főoldal